MUNKA ÉS TŰZVÉDELEM

 

 
 

2010.évben 19948 munkabaleset történt. Ebből 95 halálos kimenetelű volt. A kiszabott munkavédelmi bírság meghaladta a 88 millió forintot. Három esetben bűnvádi feljelentést tettek.  (Forrás: ommf.gov.hu)

“A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.” (1993. évi XCIII Törvény a munkavédelemről 1. § (2).)
Munkák célja, hogy ehhez szakmai segítséget nyújtsunk. Vállaljuk magánvállalkozások, kis-, közép és nagyvállalatok teljes körű munka és tűzvédelmi és munkavédelmi feladatainak ellátását, kezdve az oktatásoktól, a szabályzatok készítésén át, a munkahelyi kockázatértékelésekig, azok törvényben foglalt felülvizsgálatait, a szemlék lefolytatását, az esetleges hibák, szabványoktól való eltérések korrigálását.

Közreműködünk a munkahelyi konfliktusok oldásában, elkészítjük a jogszabály által előírt szabályzatokat,  átvállaljuk a hatóságokkal való kapcsolattartás terhét.

Munkavédelem területén az alábbi tevékenységeket vállaljuk:

  • Munkavédelmi szabályzat készítése
  • Egyéni védőeszköz juttatás meghatározása
  • Kockázatértékelés elkészítése
  • Veszélyes gépek munkavédelmi üzembehelyezése
  • Munkavédelmi oktatás
  • Baleseti jegyzőkönyv elkészítése
  • Szabványossági villamos felülvizsgálat megszervezése

Irodánkkal kötött szerződés esetén levesszük a Tisztelt Megbízó válláról minden, a munka és tűzvédelemmel kapcsolatos gondot, legyen szó szabályzatról, kockázatértékelésről, oktatásról, egyéb jogszabályi kötelezettségről.Szolgáltatásainkat a megrendelő igényeinek megfelelően, rugalmasan, költségtakarékosan alakítjuk ki. Célunk, hogy segítsük a munkáltatókat a munkavédelmi vonatkozású jogszabályok által előírt kötelezettségeik teljesítésében, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtésében.

Sokan nem tudják, azonban a munkavédelmi törvény hatálya kiterjed minden olyan munkáltatóra akinek legalább 1 fő alkalmazottja van. A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatok ellátása érdekében a veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámtól függően, de legalább a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni. Egy néhány főt foglalkoztató vállalkozásnál azonban felmerülhet a kérdés, hogy ennek a kötelezettségének hogyan tehet eleget a munkáltató ? .Maga a foglalkoztatás – formájától függetlenül – nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításának felelőssége alól.

A Munkavédelmi törvény a végzett  tevékenység veszélyességi osztályától és a munkavállalói létszámtól függően határozza meg, hogy milyen szakképesítésű munkavédelmi szakembert milyen időtartamban szükséges foglalkoztatni.  (5/1993 (XII.26.) MüM rendelet)

A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is [pullquote_right]Amennyiben nincs munkavállalói között az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló úgy a munkavédelmi szakember foglalkoztatása külső szolgáltatásként polgári jogi szerződés alapján is megvalósítható.[/pullquote_right]elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy – a szakképzettségi feltétel fennállása esetén – a természetes személy munkáltató is. (2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez)

Az alábbiakban Ön is kiszámíthatja a cégére vonatkozó kötelezettségeket. Keresse meg, hogy az Ön cége, mely veszélyességi osztályba tartozik. (ágazati számjele, illetve tevékenysége alapján)

Majd állapítsa meg az alábbi táblázat alapján illetve cégének az előző évi átlagos állományi létszáma (ennek hiányában a besoroláskori átlagos állományi létszáma) alapján, hogy az ön cége melyik csoportba tartozik.

I. veszélyességi osztály II. veszélyességi osztály III. veszélyességi osztály
1-9 fő munkavállaló 1 fő középfokú heti 2 óra 1 fő középfokú heti 1 óra 1 fő középfokú heti 1 óra
10-49 fő munkavállaló 1 fő középfokú napi 2 óra 1 fő középfokú napi 1 óra 1 fő középfokú napi 1 óra
50-500 fő munkavállaló 1 fő középfokú napi 4 óra 1 fő középfokú napi 2 óra 1 fő középfokú napi 1 óra
501-1000 fő munkavállaló 1 fő felsőfokú teljes munkaidő 1 fő középfokú teljes munkaidő 1 fő középfokú napi 4 óra
1000 fő munkavállaló felett 1 fő felsőfokú teljes munkaidő + 600 főnként 1-1 fő középfokú teljes munkaidőben 1 fő felsőfokú teljes munkaidő + 800 főnként 1-1 fő középfokú teljes munkaidőben 1 fő felsőfokú teljes munkaidő

Az MVT munkavédelmi szaktevékenységnek minősíti az alábbi feladatokat:

  • veszélyes gépek munkavédelmi üzembe helyezése,
  • időszakos biztonsági felülvizsgálat,
  • súlyosnak minősített munkabaleset kivizsgálása,
  • kockázatértékelés
  • egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása

Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről:
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a gazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendeljük el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed az Mvt. 87. §-ának 5. pontjában meghatározott azon munkahelyekre, amelyek építési munkahelynek minősülnek, és ahol szervezett munkavégzés keretében külön jogszabály szerinti építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. Ideiglenes vagy változó építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére, valamint az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület, különösen az 1. számú mellékletben felsorolt építési munkák területe.
2. Az építési szakmunka, építési-szerelési munka, építőipari kivitelezési tevékenység, építtető, felelős műszaki vezető és a kivitelező fogalma megegyezik az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó külön jogszabályban meghatározottakkal.
3. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban: koordinátor): az a természetes személy, akit a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján megbíztak vagy foglalkoztatnak a 6-8. §-okban előírt feladatok teljesítése érdekében.
(2) A 2. számú melléklet meghatározza azokat a munkákat és munkakörülményeket, amelyek az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentenek.
Koordinátorok kijelölése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében, az előzetes bejelentés teljesítése

3. § (1) A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni). A koordinátor megvalósítja a 7. §-ban meghatározott feladatokat, illetve megteszi a kiviteli terv munkahelyi egészség és biztonság szempontjából szakszerű elkészítéséhez szükséges javaslatokat.
(2) A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt.
A koordinátor megvalósítja a 8. §-ban meghatározott feladatokat.
A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott koordinátor ugyanaz a személy is lehet.

(4) Amennyiben a tervező, kivitelező rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel, nincs szükség külön koordinátor megbízására vagy alkalmazására. Ez esetben az Mvt. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott írásbeli nyilatkozatban ki kell térni arra, hogy a koordinátori feladatokat ki látja el.

4. § A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv.

(4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet)

Mi is a kockázatértékelés pontosan ?

A kockázatértékelés a munkáltató legáltalánosabb, további intézkedéseket megalapozó megelőzési, munkavédelmi jellegű feladata.
A munkáltató valamennyi munkahelyre vonatkozóan tartozik elvégeztetni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérését és ennek dokumentálását.
Valamennyi tevékenységét lényegében erre alapozva kell megkezdenie és folytatnia.
A kockázatértékelés főbb lépései:

=> A munkahelyi veszélyek azonosítása
=> A veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma
=> A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése
=> A kockázatot súlyosbító tényezők azonosítása
=> A szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése

Miért is kell a kockázatértékelés ?

A kockázatértékelés elvégzését az 1993 évi XCIII. Törvény 54. §-a írja elő:

“A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.”

Mikor kell ezt elvégeznem ?

Első alkalommal – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában: az 5/1993 (XII. 26.) MüM rendeletben meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül köteles elvégezni, egyébként legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül köteles elvégezni. Az egyes tevékenységek veszélyességi osztályba sorolása megtalálható a Munkavédelmi szakember foglalkoztatása menüpont alatt.

Első alkalommal ? Miért máskor is kell ?

=>  Legalább évenként, illetve:
=> Indokolt esetben: indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását.
=> Soron kívül: soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

Ez a része a munkavédelemnek nagyon összetett, és néha rendkívül bonyolult. A legtöbben nem tudják, viszont minden munkahelyen szükség van rá! A munkáltató ismerervén a kockázatokat, írásban köteles meghatározni az egyéni védőeszközök, védőruhák, stb. juttatásának rendjét. A munkavállaló számára az egyéni védőeszközt biztosítani minden olyan esetben kötelező, amikor a védendő testrész, szerv sérülésnek, ártalomnak lehet kitéve .

A legfontosabb tudnivalók az egyéni védőeszközökről:

=> ingyenes biztosítása és használata kötelező (amennyiben a munkáltató nem biztosítja a szükséges védőeszközöket, a munkavállalónak joga van megtagadni a munkát),

=> ha a munkavállaló nem használja az előírt védőeszközöket, el kell tiltani a munkavégzéstől és büntethető,

=> az átvett védőeszközöket a munkavállalónak irásban kell igazolnia,

=> gondoskodni kell arról – szükség esetén gyakorlati képzéssel – hogy a munkavállaló elsajátítsa a védőeszköz használatának módját,

=> írásban kell rögzíteni a juttatás rendjét, amit a megbízott munkavédelmi szakképesítésű személynek kell elkészítenie a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával,

=> folyamatosan kell ellenőrizni rendeltetésszerű használatukat,

=> kízárólag azok a védőeszközök megfelelőek, amelyek megkapták az EK típus tanúsítványt, vagy az EK megfelelőségi nyilatkozatot,

=> a védőeszközt tilos elvinni a munkahelyről, kivéve írásbeli, külön engedéllyel,

=> vannak olyan védőeszközök is, amelyeket bizonyos időszakonként felül kell vizsgáltatni (pl. hevederek)!

=> ha a védőeszköz veszélyt, vagy balesetet okozott, azonnal, soron kívül felül kell vizsgáltatni.

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet értelmében, egyéni védőeszköz:

1) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse,

továbbá

2) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az 1) pont szerinti cél elérése.

A legtöbb vezető (tisztelet a kivételnek) úgy gondolja, hogy a munka-és tűzvédelmi oktatás megint csak egy felesleges program, egy nyűg, és hogy ez idő alatt a munkavállónak nem kell dolgoznia. Ez azonban felelőtlen hozzállás. Amíg egy a munkavállalót nem oktatattak ki a munkavédelmi ismeretekből, önállóan nem foglalkoztatható!  Szükség van arra a pár percre esetleg egy órára, hiszen enélkül a munkavállók nem lehetnek tisztában azzal, hogy milyen következménye lehet annak, ha valaki nem tartja be az utasításokat, esetleg kiiktatja a biztonsági berendezéseket – hogy gyorsabban haladjon a munkájával – vagy talán fegyelmezetlenül dolgozik.

Kinek kell munkavédelmi oktatásban részesűlnie ?

Minden munkavállalónak előírt:

=> munkába álláskor,
=> munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
=> munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
=> új technológia bevezetésekor,
=> ha esetleg 6 hónapnál tovább volt távol a munkavállaló,
=> ha baleset történt,

a munka-és tűzvédelmi oktatáson való részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele. Az oktatást – lehetőség szerint munkavédelmi oktatási naplóba – írásban rögzítetten kell megtartani.

Oktatással kapcsolatos egyéb tudnivalók

Az oktatás keretében, igyekszünk gondoskodni arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
Az oktatást rendes munkaidőn belül kell megtartani.

Az oktatást szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – célszerű megismételni. Ajánlott legalább évente egyszer ismétlődő oktatást tartani.

.

Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik! – a közmondás a munkabalesetekre is igaz.

Nincs olyan munkahely, ahol még nem történt, vagy nem fog történni munkabaleset. Elég egy rossz székláb, vagy egy észre nem vett küszöb.
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A baleset után megvizsgálják, hogy mi volt az ok – okozati összefüggés, továbbá azt is, hogy a munkáltató, munkavédelmi felelős milyen lépéseket tett a baleset megelőzése, elkerülése érdekében.

Munkabaleset esetén:
A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia / vizsgáltatnia, majd annak eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie.